Edith Head a 20. század legtevékenyebb jelmeztervezője volt, aki rekordszámú, harmincöt Oscar-jelöléséből nyolcat tudott arany szobrocskára váltani. Nevéhez olyan filmsikerek fűződnek, mint a Fogjunk tolvajt!, az Álom luxuskivitelben vagy a Sámson és Delila.

Edith Head 1897. október 28.-án született a kaliforniai San Bernardino-ban. Gyermekkorában sokat költöztek a családjával, éltek Arizonában, Nevadában és Mexikóban is. Miután leérettségizett, a Kaliforniai Egyetemen tanult tovább irodalom szakon, mesterdiplomáját pedig a Stanfordi Egyetemen szerezte meg. Először tervező asszisztensként dolgozott a Paramount Pictures-nél, majd 1933-ban a filmstúdió vezető tervezője lett (44 évig a vállalatnál is maradt, majd a Universal Studios-hoz szerződött). „Ha Paramount-filmről van szó, valószínűleg én terveztem [a jelmezeket].” – mondta egy alkalommal. Head-ből a filmtörténet egyik legismertebb tervezője lett, akit azóta is bálványoznak. Ő alkotta meg Hitchcock hűvös szőkéinek, Grace Kelly-nek és Tippi Hedrennek stílusát a vásznon, valamint hozzá köthetők Audrey Hepburn legtöbbet másolt outfitjei az Álom luxuskivitelben, a Sabrina és a Római vakáció című filmekből. Következzen most néhány gyönyörű munkája!

Grace Kelly – Fogjunk tolvajt! (To Catch a Thief, 1954)

Alfred Hitchcock Fogjunk tolvajt! című mozifilmjében Grace Kelly egy jégkék sifon estélyi ruhát visel, amikor először találkozik a látszólag visszavonult tolvajjal, akit Cary Grant alakít. Ez a légies, szemrevaló ruha erősen emlékeztet Christian Dior „New Look”-jára, mely 1947-ben került először a kifutókra. Bár Edith Head tisztában volt a legújabb trendekkel, a ruhákat egy másik időszakhoz (1947-49) kellett rendelnie, ugyanis a történet a 40-es években játszódott.

Edith Head kék ruhája a saját „New Look” értelmezése volt: egy földig érő jégkék sifon estélyi ruha spagetti pánttal, a mellrésznél baloldalon megcsomózva, hangsúlyos derékrésszel – hozzá illő kék sifon kendővel, kék clutch-csal és nyitott szandállal. Érdekesség, hogy jogvédelmi kérdések merültek fel, mivel az Egyesült Államokban előszeretettel „dolgozták át” az európai divatházak ruháit, hogy aztán áruházakban és kis butikokban értékesítsék őket. (1952-ben hoztak egy olyan jogszabályt, miszerint a legújabb kollekciók egy évig védelmet élveztek a másolással szemben.) A tervező koncepciója az volt, hogy megmutassa, a filmbéli Frances [Grace Kelly] gazdag és divatos. Ehhez nem szükséges ékszert viselnie, elég csak egy pillantást vetnünk a ruha stílusára és színére.

Ginger Rogers – Lady in the Dark (1944)

Edith Head 1944-ben tagja volt a Lady in the Dark című film tervezői csapatának. A Moss Hart musicalje alapján készült film egy divatmagazin szerkesztőjének történetét meséli el, aki pszichoanalitikus segítségével keresi a kiutat egy szerelmi zsákutcából. Rogers a filmben a divat világa és a fantázia mezsgyéjén egyensúlyozik, a ruhák pedig „második bőrként” szolgálnak, ahogy keresi identitását.

A jelmeztervek Head, a híres balett tervező Madame Karinska, valamint az Oscar-díjra jelölt művészeti igazgató Raoul Péne du Bois és Mitchell Leisen filmrendező munkái. A filmben megjelenő bonyolult álmok kiváló terepet jelentettek a tervezőknek a művészi kibontakozáshoz. A „kék álom” jelenethez Head egy kék estélyi ruhát tervezett az óceán színeivel, „felhős” selyemmel az akvamarintól a mélykékig, flitterekkel kivarrva, zafír utánzatokkal. A közönség lélegzetét viszont a „cirkuszi álom” jelenetben viselt ruhája állította el igazán: Rogers egy vörös, arany-piros flitterekkel kirakott, nercbundás ruhában táncol, amit boleróval egészítettek ki.

Hedy Lamarr – Sámson és Delila (Samson and Delilah, 1949)

A 40-es évek hollywoodi kedvencére, Hedy Lamarra esett Cecil B. DeMille rendező választása, hogy játssza el a gyönyörű és csábító Delila szerepét. A rendező instruálta Edith Head-et, hogy Lamarr számára olyan ruhákat készítsen, melyben a színésznő maga a megtestesült „bibliai glamúr” (bármilyen furcsán hangozzék is) – és valóban: a gazdag textíliák, a drágakövek, a fényűző kelmék mind az egzotikus szépség misztikumának megteremtésére hivatottak. Lamarr pedig tökéletes választás volt a korszak femme fatale-jának bemutatására, hiszen érzéki volt, fékezhetetlen és veszélyes. Extravagáns arany ruhái, látványos ékszerei, vörös kiegészítői (és rúzsa!) mind-mint erre a veszedelemre hívták fel a filmbéli Saul és a nézők figyelmét. Ki tudott volna ellenállni neki?

Barbara Stanwyck – The Lady Eve (1941)

A The Lady Eve című romantikus komédia egy páratlan párosról szól, akik egy óceánjárón találkoznak először. A film főszereplője, Barbara Stanwyck kiváló alakkal rendelkezett – és bár hosszú szoknyákat terveztek a számára, igyekeztek felhívni a nézők figyelmét a főhősre, mégpedig úgy, hogy hangsúlyos mellrészt és ujjakat alakítottak ki a ruháknak. Amikor a Paramount ráeszmélt, hogy Edith Head „jegypénztári hercegnőt” faragott Stanwyckből, nyilvánosságra hozta a teljes jelmez-felhozatalt. A filmforgatás alatt a színésznő és Head olyan jó munkakapcsolatot alakítottak ki, hogy Stanwyck ragaszkodott ahhoz, hogy minden jövőbeli filmjének kosztümjeit Head készítse el, mi több, privát ruhatárát is ő alakítsa ki.

Mae West – A nő okozta vesztét (She Done Him Wrong, 1933)

Mae West sikerfilmje, a She Done Him Wrong állítólag két kontinens divatját változtatta meg, hiszen a színésznő 1890-es outfitjei divatőrületet indítottak el a párizsi tervezők körében – olyannyira, hogy előszeretettel másolták a hollywoodi stílust. A fáma szerint Shiaparelli, Patou és Mainbocher számtalanszor látták a filmet, és odáig voltak West nőies megjelenéséért, mely a 20-as évek androgün és férfias stílusa után felüdülést jelentett. A Variety magazin ugyancsak így írt róla: „Párizs látta a képet, és megőrült érte. Az eredmény pedig a leghatalmasabb stílusforradalom harminc év óta. A nő pedig, aki mindezért felel, Mae West.” (Természetesen, a párizsi tervezők tagadták az egészet.) A színésznő a vásznon csipkés fűzőt, hosszú tollboákat, hercegnő stílusú ruhát, hatalmas tollas kalapokat viselt, melyek bizonyos mértékig kortárs jegyeket is viseltek magukon, rengeteg kiegészítővel, ékszerekkel, kesztyűkkel, szőrmékkel.

Források: Vogue / Clothes on Film / Couture Allure / Jazz Age Club
Fotók: Pinterest